100 éve született Grosics Gyula, a „Fekete Párduc”
Grosics Gyula nem egyszerűen kapus volt – hanem újító és korszakalkotó. Abban az időben, amikor a kapusok a gólvonalhoz voltak kötve, ő kilépett a kapujából, passzolt, irányított, a játék aktív résztvevője lett.
Mai szemmel nézve az első igazi söprögető kapus volt, jóval megelőzve a korát.
Szinte mindig fekete mezben védett és nem darabosan, nem kapkodva mozgott. Kivárt, figyelt, majd egy pillanat alatt robbant. Vetődései hosszúak, elegánsak, ösztönösek voltak – mintha nem is tanulta volna, hanem belülről jött volna minden mozdulat.
Egy-egy védésnél úgy csapott le a labdára, mint egy ragadozó. Az újságírók ezért írták róla először:
„Úgy véd, mint egy fekete párduc.”
A név rajta maradt, és legendává vált.
A fekete mezt később sokan átvették tőle, mint például Lev Yasin!
A legenda szerint az 1953-as londoni 6:3 során az angol csatárok teljesen tanácstalanok voltak. Grosics nem ott állt, ahol szerintük egy kapusnak állnia kellett volna. Kilépett, felszedte a labdát, lábbal játszott, megzavarta az egész támadójátékukat.
Egyikük odaszólt neki: „Mr. Grosics, you are crazy”, azaz: „Mr. Grosics te őrült vagy”…
A válasz csak ennyi volt: „No, just Hungarian,”, azaz: „Nem, csak magyar”!
A pályán ünnepelték, a pályán kívül azonban nem volt könnyű az élete. A hidegháború éveiben kémkedéssel is megvádolták, megfigyelés alatt tartották és sokáig gyanakvással kezelték, mi több házi őrizetbe került, illetve Tatabányára „száműzték” a Budapesti Honvédtól.
Ő mégis újra és újra visszaállt a kapuba, fegyelmezetten, tartással. Később így fogalmazott: „A kapuban megtanultam, hogy akkor is állva kell maradni, ha mindenki ellened fut.”
Grosics Gyula az Aranycsapat oszlopos tagja volt, csendes, szerény ember, aki nemcsak meccseket nyert, hanem örökre megváltoztatta, a kapus poszt fogalmát!
Nyugodjon békében és emlékezzünk rá tisztelettel!!!